Pocakos
Igaz, hogy NAGYON megkésve de meghoztaaam! Remélem tetszik :3
(március 25., Szerda)
Alakulnak a dolgok. Az ikrek szobáin már csak egy-két simítás van hátra.
Az elmúlt napokban a szobákon, a színdarabon és Emily születésnapján dolgoztunk. Andy-vel, Anne-vel és Boo-val azt beszéltük meg, hogy rendezünk neki egy meglepetés bulit. Lena és Matt ebben segítségünkre voltak. Ők csináltatták meg a tortát. Lena azt mondta, hogy van egy francia cukrász ismerőse. A franci szó után már meg is vett engem. Ross segített elintézni, hogy minden passzoljon. Col pedig segített Andy-nek és Kevin-nek a zenekar összeszervezésében. Ugyan is mióta Kevin-ék eldöntötték, hogy szüneteltetik a bandát, mindenki úgy döntött, hogy belefog az életébe. Így össze kellett hangolni mindenkivel az időpontot meg a próbákat. Amik olyan jól sikerültek, hogy eldöntötték, hogy ezek után is folytatni fogják a zenélést. Andy pedig nagyon tervezi azt, hogy megmutatja a főnökének pár zenéjüket. De ezt most hagyjuk is. Most nem ez a lényeg.
A bulival kapcsolatosan, már csak egy kis gond maradt. Még pedig az, hogy Emily nem nagyon kelhet ki az ágyból. De szerencsére a bátyámnak erre is volt egy jó ötlete. Berendezte a nappalit úgy, hogy Em kényelmesen fekhessen, de ne is legyen túl megalázó neki.
És már csak az ajándékok maradtak.
-Húgi eltudnál menni a mosodába? Nem lesz időm. Be kell ugranom Emily ajándékáért.-húzta fel a zakóját Andy.
-Persze. Mikor végzel a melóban?
-Elengedtek kettőkor.
-Rendben.
-Héj minden okés?-hajolt le mellém.
-Hát persze.-hajtottam le a laptopom fedelét.
-Ideje lenne leülnünk majd nekünk is beszélni.
-Ezt, hogy érted?
-Már régen játszottam a gonosz, féltő bátyus szerepet. Itt az ideje.-igazította meg a nyakkendőjét.
Olyan fura így látni. Így látni azt aki egy éve még mackóban és kócosan járkált. Zakóban, megfésülködve. Fontos emberként.
-Jaj ne.-húztam el a szám.
-De,de. Na most mennem kell. Kevin-ék fél 5-re itt vannak. Addigra megpróbálok én is hazaérni.
-Jól van szia.-álltam fel a testvéremhez és megpusziltam.-Nem félsz?
-Mitől?
-Az apaságtól?
-De.-bólintott.
-Emily és én is, meg anyáék is büszkék vagyunk rád. Büszkék vagyunk rád, mert munkád van és... De még mindig ön magad vagy. Azért vagyunk büszkék mert még mindig önmagad vagy.
-Nem egészen.-rázta meg a fejét.-Van egy két dolog amiről megfeledkeztem. Mondjuk arról, hogy a húgom szívét össze törte a legjobb barátom és alig pár nappal később már egy másik srác feküdt az ágyában.-nézett végig rajtam.
-Tényleg menned kéne.-adtam neki a telefonját.-Szia.
-Semmit se változol. Szia. Szólj, ha van valami.
-Mindenképp.-ültem vissza a kanapér és pötyögtem tovább a gépemen.
Anne és Lena tizenegyre ígérték magukat hozzánk. Az idő viszont fél egy volt amire megérkeztek.
-Szia bocsi a késésért.-csukta be az ajtót maga után Anne.-Baleset volt a városban.
-Semmi baj.
-Mit kell csinálni?-dobta le a kardigánját Lena.
-Igazából már minden kész. Voltam a mosodában, Em ajándékáért, és össze pakoltam. A torta?-töltöttem magamnak egy pohár bort.
-Fel 5-re itt van.-biccentett Lena
-Akkor a következő feladatok?-szolgálta ki magát Anne és velem tartott a borozásban.-Lena?-emelte meg a borosüveget.
-Nem köszi.-rázta meg a fejét.
-Emily lefoglalása és a vendégek fogadása öt órától.
-Ennyi?-lepődött meg Anne.
-Igen.
Pontban fél ötkor megérkezett a torta, Andy és a banda.
-Hol van Ross?-karolt át Andy.-Meg a többiek?
-Anne és Lena az emeleten Emily-vel, Col és Brook-kal hozzák a kaját. Brad segít Matty-nek párdologban. Ross pedig nem jön.
-Össze vesztetek?
-Nem.
-Akkor?
-Holnap reggel turnéra megy.
-Oh. És meddig lesz el?-akasztotta fel a zakóját.
-Egy hónap.
-Hogy mi?
-Ja.-lógattam az orrom
-Sajnálom. Pont a legrosszabbkor. Most jöttetek össze és már is lelép.
-Ilyen ez a popstar szakma. Amúgy meg nem is baj. Legalább lesz időm átgondolni, hogy tényleg akarom e ezt.
-Ezt hogy érted?
-Ezt ne most beszéljük meg.-indultam el Kevi és a banda felé.-Segítek nekik.
-Jól van. Én átöltözöm és leküldöm a lányokat.
Miután segítettem Kevin-nek és a bandának kipakolni és felszerelni a hangszereket, elmentem átöltözni.
Mire vissza tértem a nappaliban már a társaság fele ott duruzsolt a földszinten. Halkan, hogy Emily-nek ne tűnjön fel.
Anne egy gyönyörű ruhát viselt.
Lena pedig modell létéhez hűen gyönyörű volt. Csak úgy ragyogott a szoba közepén a vörös hajával és az elegáns ruhájával.
Brook velem egy időben érkezett a szobába, egy rozsaszin koktélruhában.
A ház szépen lassan megtelt. Én pedig azon gondolkodtam, hogy Emily-nek valóban nem tűnik e fel, hogy a nappalinkban van vagy 100 ember?.
-Készen vagyunk mindennel.-súgta a fülembe Matty.
-Lehozom Emily-t. Ti addig bújjatok el... Ahogy tudtok.-nézet körbe Andy.
Lena segítségével szóltam mindenkinek, hogy itt az idő. A társaság nagy része ki vonult az udvarra a maradék ember pedig vagy a függönyök mögé vagy az asztalok alá bújtak. Anne dolga az volt, hogy megfúja a sípot, ha látja Em-t a lépcső tetején. Anne így is tett. Amint az éles síp elhalgatott mindenki előbujt és elkiáltottuk magunkat.
-MEGLEPETÉÉÉS!!!
Emily igen meglepődött. Szegény majdnem el sírta magát.
-Imádlak titeket! -ölelt magához engem, Anne-t, Col-t és Brookot.-Gondolom ti is benne voltatok?-nézet Matty-re és Lena-ra.-Köszönöm, és persze neked is Andy.-csókolta meg a párját.-Én meg még azt hittem, hogy nagy magányomban a szobámba fogom tölteni ezt a napot.
-Nem engedtem volna.-karolta át Andy.-De most gyere. Megcsináltuk a helyed.-Vezette a kanapé felé ami úgy volt elrendezve, mint ha egy félig fekvő trón lenne. Mi tagadás Andy kitett magáért.-És most indulhat a buli. Állt a mikrofonhoz és Kevinékkel bele kezdtek az első dalba, ami a Happy Birthday rockos változata volt. Drága barátnőm nagyon élvezte.
