Nagyon fogsz hiányozni.😪😟😘💓
2. rész:
Emily
-Héj. Mi a baj?-karolta át Anne és én is követtem a példáját.
-Minden-mondta szipogva Emily.
-Mi az hogy minden?-Fordultam felé.
-Andy, az hogy mostanában hanyagollak titeket...és ez az egész meló téma.
Emily-nek felajánlottak egy munkát a Nagy Színházban mint a kórus tagja.
-Nem hanyagolsz.-szolt kedvesen Anne Emily-hez.
-De!
-Figyelj.!-fogtam meg a kezét.-Te és Andy szeretitek egymást. Minket meg nem igazán zavar, hogy vele vagy. Amikor kell ott vagy. És ez az egész, hogy össze vesztetek Andy-vel... Szóval azt sajnálom. Elvégre arról én tehetek.-szégyelltem el magam.
-Dehogy tehetsz róla. Andy ilyen szempontból egy gyökér. De akkor is utálok vele veszekedni.
-Elhiszem -simogatta Emily hátát Anne.
-Nagyon szeretem őt.! - törölte meg a szemét Em.
-Én is nagyon szeretlek!- állt az ajtóban Andy.- Mindennél jobban.-sétált az ágy mellé és leguggolt Emily elé.- Szeretlek. -fogta meg a kezét.- És sajnálom hogy kiabáltam. Nem veled akartam. Nem neked szólt.- nézet rám egy pillanatra.
-Sajnálom.-súgtam magam elé. Andy csak rám nézet, de nem mondott nekem semmi.
Oké akkor ezek szerint elégé haragszik rám.
-Gyere ide kincsem.-ölelte magához Andy Emily-t és súgott valamit a fülébe amitől Em elmosolyodott.-Jól van.-csókolta meg Emily-t és felállt.-Magatokra hagylak titeket.-sétált ki és tűnt el a folyóson.
-Mi a baj a melóval?-tért Anne át a harmadik gondra.
-Egy álmom válna valóra ezzel, de... nincs semmi hangom, béna vagyok és hamis.-piszkált egy kilógó cérnaszálat a pizsamáján.
-Hát te bolond vagy.-mondtam egyszerre Anne-val.
-Kurv@ jó a hangod. Mi-mindent meg nem tennék, hogy legalább egy kicsit hasonlítson az énekhangom a tiédre.-böktem oldalba.
-Dehogy van jó hangom.-legyintett Emily.-Meg ott van az is, hogy ha elvállalnám akkor akár reggel nyolctól este tízig is ott lennék. És akkor még kevesebbet lehetnék veletek.-magyarázta elkeseredve.
-Szerintem el kéne vállalnod.-vonta meg a vállát Anne.- Gondolj bele. Király jelmezek, őrjöngő taps viharok és helyes színész srácok.-nevetett fel Anne.
-Jó, de sokat kell melózni.
-Szerintem is vállad el. Elvégre ez egy nagyon nagy lehetőség. És oké lehet hogy lesz, hogy sokáig kell bent lenned, de megéri.-szorítottam meg biztatás kép a kezét.
-Köszi csajok. Még átgondolom.-ölelt magához mindkettőnket Emily mosolyogva.-Mondtam már hogy mennyire szeretlek titeket.-nyomott egy puszit Anne majd az én homlokomra is.
-Mi is téged.-válaszolt helyettem is Anne.-Na de most kérlek meséljétek el, hogy miről maradtam le ma. Andy eléggé lesajnálóan nézett rád.-fordult felém Anne.
Emily-vel elmeséltük az egész story-t Anne-nak. Anne is elmesélte a randiját Emilyinek.
Utána kb még fél egyig beszélgettünk és, úgy mint régen, elaludtunk egymás mellet az ágyamban.
Reggel úgy fél tíz körül ébredhettem, és mivel én feküdtem legbelül így ahogy kiakartam mászni a helyemről mindenkit felébresztettem.
-Bocsi csajok.-másztam át rajtuk.
-Semmi baj.-mondta rakettes hangon Anne.
-Mi a program mára.?-nyújtózkodott Emily.
-Én elméletileg Col-lal megyek majd ebédelni a plázába. Utána semmi.-nyitottam ki az ablakot.
-Nekem sincs semmi programom mára.-huzata fel a papucsát Anne.
-Nem jöttök be velem a színházba a próba napra?-sétált a fürdőszoba ajtómhoz.
-De.-válaszoltunk egyszerre Anne-val.
-Felhívom Col-t hogy még se jó a mai nap.-emeltem fel a telefonom az asztalomról.
-Ne! Hívd el őt is.-kiabált ki a mosdóból Em.
-Oksi.-írtam be az SMS-t Col-nak.
,,Hi C! Ma kaja helyett Em-el színház?"
A válasz azonnal jött is.
,,Mit csinálunk a színházban?😃😃"
,,Em-nek ma van a próbanapja mint a kórus tagja"
,,K.Délután randim lesz. S.!"
-Col nem tud jön.-dobtam az ágyamra a telót.
-Rendben. Na menjünk le kajolni.-simogatta meg a hasát Emily.
-Jó reggelt álomszuszékok.-várt minket az ebédlőben Andy. -Jó reggelt életem.-nyomott egy puszit Emily szájára.
-Juj csináltál nekünk reggelit?-ültem az asztalhoz-De ari vagy bátyó.
-Ja. Liz beszélhetnénk.-indult el a konyha felé.
-Öm persze.-mentem utána.
-Meg kéne beszélni ezt a tegnapi dolgot.-dőlt neki a kikészítőpultnak Andy.
-Jó.-húztam el a szám.
-Liz. Nem sűrűn szoktunk így összeveszni. És tudom, hogy nincs 100%-ban igazam de nem mondhatod hogy hülyeséget mondtam- tért a lényegre.
-Nem mondtál hülyeséget. De hagynod kell, hogy én döntsem el, hogy mit csinálok, hogy kivel vagyok.
-Igen, igen tudom. De én csak óvni próbállak.-túrt a hajába.-Nem akarom, hogy egy gyors menet után ott hagyjon.
-És mi van ha én is azt akarom.-vontam vállat.-Mármint, hogy csak egy gyors menetet Kevinnel.
Andy döbbenten felhúzta a szemöldökét.-De ugye nem azt akarod?
-Nem dehogy.-hőköltem hátra egy kicsit.
-Helyes.-mosolyodott el, szerintem kínjában.-Szeretlek húgi.-ölelt magához szorosan.
-Én is. És köszönöm, hogy óvni próbálsz.
-Na menjünk kajálni, mert egy óra múlva ott kell lennem a lemezborító fotózására.-karolt át.
-Akkor el se jössz velünk a színházba?
-Hát csak értetek tudok menni mert rengeteg dolgom van ma a városban.-értünk vissza a többiekhez.
-Értem.-ültem le Anne mellé.-Mit eszünk?-néztem végig az asztalon feltálalt ételeken.
-Hát én gofrizom.-harapott bele az előtte fekvő édességbe Anne.
-Legyen -vettem el egyet én is és megkentem lekvárral.-Jó étvágyat.!
Reggeli után felmentünk gyorsan átöltözni.
Emily egy nagyon szép, kicsit elegánsabb ruha mellet döntött, jó fél óra válogatás után.
Én is valami csinosabbat húztam fel.
Anne pedig mivel nem úgy készült, hogy nagyon ki kéne öltöznie, valamivel lazábban öltözött fel. Hiába ajánlottam fel neki, hogy adok neki ruhát.
-Vigyelek titeket?-nyitott be Andy.-A srácok hívtak, hogy félóra csúszásban leszünk.
-Ja az jó lenne.-vettem fel a táskám az ágyról.
-Jól néztek ki.-kacsintott Emily-re.
Andy gyorsan kirakott minket a színház előtt és már ment is tovább.
-Hajrá kicsim, szorítok.-búcsúzott el Emily-töl.
-Izgulok.-fordult felénk Em miután Andy eltűnt a kocsival az utca végén.
-Én is.-indultam el a színház kapujához vezető lépcsőn.
-Lehet mégse kéne bemennem.-fordult vissza a lépcső előtt Emily.
-De de.-ragadta meg a csuklójánál Anne és felhúzta maga után a lépcsőn.
-Jó napot.-álltunk meg a portánál... vagy minél.-
Emily Floral vagyok és a...
-Jó napot Miss Floral, hölgyeim.!-pillantott ránk kedvesen a fiatal srác.- Fel a lépcsőn és balra a negyedik ajtó. Ott van az illetékes.
-Köszönjük.-bólintott Emily és elindult a lépcsőn felfelé, mi pedig utána. -Basszus csajok nagyon izgulok.-suttogta felénk mikor odaértünk az ajtóhoz.
-Gyerünk kopogj be.-szolt rá Anne.
-Nem merek.-rázta meg a fejét.
-Akkor majd én.-Lépett Anne az ajtóhoz és bekopogott.
-Igen? Tessék csak.-hallottunk bentről egy hangot.
-Menj!-intettem neki.
-Gyertek be velem kérleeek!-fordult felénk.
-Jó csak menj!-bólintott Anne.
-Jó napot!-köszöntünk egyszerre benyitva az irodába.
-Szép jó napot hölgyeim. Ha nem tévedek maga Miss Floral?-lépett Emily elé.
-Igen. Emily Floral.-nyújtott kezet.
-David Fell.-fogadta el Em kezét.-Velem beszélt telefonon. És a hölgyek?
-A barátnőim Anne Kernel és Elizabeth Colins . -mutatott be minket.-Elkísértek hogy biztassanak. Ugye nem gond.?
-Nem dehogy is. A kórus egy félóra múlva kezd, addig körbe vezetem önöket. -indult meg Mr. Fell az ajtó felé.
Elöszőr az irodákat néztük meg, utána az öltözőket és végül a színpadot.
-Olyan gyönyörű.-néztem körbe a színpadról.
-Köszönöm.-nevettet fel Mr. Fell.-Meg is jöttek a próbára.-sétáltak be a színpadra a színészek.-Itt vannak a kották, ha gondolja be is állhat.-adott át egy mappát Emily-nek.
-Milyen előadás lesz?-érdeklődtem kíváncsian.
-Az Élet Játéka.-válaszolt mosolyogva egy színésznő.
-,,Szeretve szerető szeretőm. Ó, mond! Mond miért ne lehetnék a tiéd? A tiedé addig amíg az élet eljátszik?! Amíg az élet eljátszik oly jó szívünkkel."-idéztem a darabból
-Wow. Ez szép volt.- bólogatott elismerően Fell.
-Köszönöm.-pirultam el.
-Tudja Elizabeth imád színészkedni.-magyarázta Emily
-És ahogy látom tud is.-felelt Dave.
-Igen.-bólogatott hevesen Anne.
-Hamarosan lesz pár meghallgatás. Új színészeket keresünk. Ha gondolja jöjjön el.-nyomott a kezembe egy szórólapot Fell.
-Őm. Rendben köszönöm.
-Emily.?-lépett mellénk egy idősebb férfi.
-Igen?-kapta oda a fejét Em.
-A nevem Hanck, én vagyok a kórus vezető. Szeretnénk meghallgatni hogy mit is tud.
-Rendben.
-Kérem fáradjon velem.-vitte el mellölem Emily-t
-Izgulok.-súgta a fülembe Anne.
-Én is.
Emily elé raktak egy mikrofont és a kórus vezető mondott neki valamit Emily pedig válaszolt majd Hanck oda ment a zenekarhoz és nekik is mondott valamit. Emily pedig bólintott a zenekarnak és ők rá is kezdtek. Olyan gyönyörű a hangja.
Ennyi lenne.
És bocsánat, ha a betű méret nem egyezik, de szarakodik az oldal.
A harmadik részt egy hét múlva hozom 💓
Nagyon hiányzol már most D. 😢
-Andy, az hogy mostanában hanyagollak titeket...és ez az egész meló téma.
Emily-nek felajánlottak egy munkát a Nagy Színházban mint a kórus tagja.
-Nem hanyagolsz.-szolt kedvesen Anne Emily-hez.
-De!
-Figyelj.!-fogtam meg a kezét.-Te és Andy szeretitek egymást. Minket meg nem igazán zavar, hogy vele vagy. Amikor kell ott vagy. És ez az egész, hogy össze vesztetek Andy-vel... Szóval azt sajnálom. Elvégre arról én tehetek.-szégyelltem el magam.
-Dehogy tehetsz róla. Andy ilyen szempontból egy gyökér. De akkor is utálok vele veszekedni.
-Elhiszem -simogatta Emily hátát Anne.
-Nagyon szeretem őt.! - törölte meg a szemét Em.
-Én is nagyon szeretlek!- állt az ajtóban Andy.- Mindennél jobban.-sétált az ágy mellé és leguggolt Emily elé.- Szeretlek. -fogta meg a kezét.- És sajnálom hogy kiabáltam. Nem veled akartam. Nem neked szólt.- nézet rám egy pillanatra.
-Sajnálom.-súgtam magam elé. Andy csak rám nézet, de nem mondott nekem semmi.
Oké akkor ezek szerint elégé haragszik rám.
-Gyere ide kincsem.-ölelte magához Andy Emily-t és súgott valamit a fülébe amitől Em elmosolyodott.-Jól van.-csókolta meg Emily-t és felállt.-Magatokra hagylak titeket.-sétált ki és tűnt el a folyóson.
-Mi a baj a melóval?-tért Anne át a harmadik gondra.
-Egy álmom válna valóra ezzel, de... nincs semmi hangom, béna vagyok és hamis.-piszkált egy kilógó cérnaszálat a pizsamáján.
-Hát te bolond vagy.-mondtam egyszerre Anne-val.
-Kurv@ jó a hangod. Mi-mindent meg nem tennék, hogy legalább egy kicsit hasonlítson az énekhangom a tiédre.-böktem oldalba.
-Dehogy van jó hangom.-legyintett Emily.-Meg ott van az is, hogy ha elvállalnám akkor akár reggel nyolctól este tízig is ott lennék. És akkor még kevesebbet lehetnék veletek.-magyarázta elkeseredve.
-Szerintem el kéne vállalnod.-vonta meg a vállát Anne.- Gondolj bele. Király jelmezek, őrjöngő taps viharok és helyes színész srácok.-nevetett fel Anne.
-Jó, de sokat kell melózni.
-Szerintem is vállad el. Elvégre ez egy nagyon nagy lehetőség. És oké lehet hogy lesz, hogy sokáig kell bent lenned, de megéri.-szorítottam meg biztatás kép a kezét.
-Köszi csajok. Még átgondolom.-ölelt magához mindkettőnket Emily mosolyogva.-Mondtam már hogy mennyire szeretlek titeket.-nyomott egy puszit Anne majd az én homlokomra is.
-Mi is téged.-válaszolt helyettem is Anne.-Na de most kérlek meséljétek el, hogy miről maradtam le ma. Andy eléggé lesajnálóan nézett rád.-fordult felém Anne.
Emily-vel elmeséltük az egész story-t Anne-nak. Anne is elmesélte a randiját Emilyinek.
Utána kb még fél egyig beszélgettünk és, úgy mint régen, elaludtunk egymás mellet az ágyamban.
Reggel úgy fél tíz körül ébredhettem, és mivel én feküdtem legbelül így ahogy kiakartam mászni a helyemről mindenkit felébresztettem.
-Bocsi csajok.-másztam át rajtuk.
-Semmi baj.-mondta rakettes hangon Anne.
-Mi a program mára.?-nyújtózkodott Emily.
-Én elméletileg Col-lal megyek majd ebédelni a plázába. Utána semmi.-nyitottam ki az ablakot.
-Nekem sincs semmi programom mára.-huzata fel a papucsát Anne.
-Nem jöttök be velem a színházba a próba napra?-sétált a fürdőszoba ajtómhoz.
-De.-válaszoltunk egyszerre Anne-val.
-Felhívom Col-t hogy még se jó a mai nap.-emeltem fel a telefonom az asztalomról.
-Ne! Hívd el őt is.-kiabált ki a mosdóból Em.
-Oksi.-írtam be az SMS-t Col-nak.
,,Hi C! Ma kaja helyett Em-el színház?"
A válasz azonnal jött is.
,,Mit csinálunk a színházban?😃😃"
,,Em-nek ma van a próbanapja mint a kórus tagja"
,,K.Délután randim lesz. S.!"
-Col nem tud jön.-dobtam az ágyamra a telót.
-Rendben. Na menjünk le kajolni.-simogatta meg a hasát Emily.
-Jó reggelt álomszuszékok.-várt minket az ebédlőben Andy. -Jó reggelt életem.-nyomott egy puszit Emily szájára.
-Juj csináltál nekünk reggelit?-ültem az asztalhoz-De ari vagy bátyó.
-Ja. Liz beszélhetnénk.-indult el a konyha felé.
-Öm persze.-mentem utána.
-Meg kéne beszélni ezt a tegnapi dolgot.-dőlt neki a kikészítőpultnak Andy.
-Jó.-húztam el a szám.
-Liz. Nem sűrűn szoktunk így összeveszni. És tudom, hogy nincs 100%-ban igazam de nem mondhatod hogy hülyeséget mondtam- tért a lényegre.
-Nem mondtál hülyeséget. De hagynod kell, hogy én döntsem el, hogy mit csinálok, hogy kivel vagyok.
-Igen, igen tudom. De én csak óvni próbállak.-túrt a hajába.-Nem akarom, hogy egy gyors menet után ott hagyjon.
-És mi van ha én is azt akarom.-vontam vállat.-Mármint, hogy csak egy gyors menetet Kevinnel.
Andy döbbenten felhúzta a szemöldökét.-De ugye nem azt akarod?
-Nem dehogy.-hőköltem hátra egy kicsit.
-Helyes.-mosolyodott el, szerintem kínjában.-Szeretlek húgi.-ölelt magához szorosan.
-Én is. És köszönöm, hogy óvni próbálsz.
-Na menjünk kajálni, mert egy óra múlva ott kell lennem a lemezborító fotózására.-karolt át.
-Akkor el se jössz velünk a színházba?
-Hát csak értetek tudok menni mert rengeteg dolgom van ma a városban.-értünk vissza a többiekhez.
-Értem.-ültem le Anne mellé.-Mit eszünk?-néztem végig az asztalon feltálalt ételeken.
-Hát én gofrizom.-harapott bele az előtte fekvő édességbe Anne.
-Legyen -vettem el egyet én is és megkentem lekvárral.-Jó étvágyat.!
Reggeli után felmentünk gyorsan átöltözni.
Emily egy nagyon szép, kicsit elegánsabb ruha mellet döntött, jó fél óra válogatás után.
Én is valami csinosabbat húztam fel.
Anne pedig mivel nem úgy készült, hogy nagyon ki kéne öltöznie, valamivel lazábban öltözött fel. Hiába ajánlottam fel neki, hogy adok neki ruhát.
-Ja az jó lenne.-vettem fel a táskám az ágyról.
-Jól néztek ki.-kacsintott Emily-re.
Andy gyorsan kirakott minket a színház előtt és már ment is tovább.
-Hajrá kicsim, szorítok.-búcsúzott el Emily-töl.
-Izgulok.-fordult felénk Em miután Andy eltűnt a kocsival az utca végén.
-Én is.-indultam el a színház kapujához vezető lépcsőn.
-Lehet mégse kéne bemennem.-fordult vissza a lépcső előtt Emily.
-De de.-ragadta meg a csuklójánál Anne és felhúzta maga után a lépcsőn.
-Jó napot.-álltunk meg a portánál... vagy minél.-
Emily Floral vagyok és a...
-Jó napot Miss Floral, hölgyeim.!-pillantott ránk kedvesen a fiatal srác.- Fel a lépcsőn és balra a negyedik ajtó. Ott van az illetékes.
-Köszönjük.-bólintott Emily és elindult a lépcsőn felfelé, mi pedig utána. -Basszus csajok nagyon izgulok.-suttogta felénk mikor odaértünk az ajtóhoz.
-Gyerünk kopogj be.-szolt rá Anne.
-Nem merek.-rázta meg a fejét.
-Akkor majd én.-Lépett Anne az ajtóhoz és bekopogott.
-Igen? Tessék csak.-hallottunk bentről egy hangot.
-Menj!-intettem neki.
-Gyertek be velem kérleeek!-fordult felénk.
-Jó csak menj!-bólintott Anne.
-Jó napot!-köszöntünk egyszerre benyitva az irodába.
-Szép jó napot hölgyeim. Ha nem tévedek maga Miss Floral?-lépett Emily elé.
-Igen. Emily Floral.-nyújtott kezet.
-David Fell.-fogadta el Em kezét.-Velem beszélt telefonon. És a hölgyek?
-A barátnőim Anne Kernel és Elizabeth Colins . -mutatott be minket.-Elkísértek hogy biztassanak. Ugye nem gond.?
-Nem dehogy is. A kórus egy félóra múlva kezd, addig körbe vezetem önöket. -indult meg Mr. Fell az ajtó felé.
Elöszőr az irodákat néztük meg, utána az öltözőket és végül a színpadot.
-Olyan gyönyörű.-néztem körbe a színpadról.
-Köszönöm.-nevettet fel Mr. Fell.-Meg is jöttek a próbára.-sétáltak be a színpadra a színészek.-Itt vannak a kották, ha gondolja be is állhat.-adott át egy mappát Emily-nek.
-Milyen előadás lesz?-érdeklődtem kíváncsian.
-Az Élet Játéka.-válaszolt mosolyogva egy színésznő.
-,,Szeretve szerető szeretőm. Ó, mond! Mond miért ne lehetnék a tiéd? A tiedé addig amíg az élet eljátszik?! Amíg az élet eljátszik oly jó szívünkkel."-idéztem a darabból
-Wow. Ez szép volt.- bólogatott elismerően Fell.
-Köszönöm.-pirultam el.
-Tudja Elizabeth imád színészkedni.-magyarázta Emily
-És ahogy látom tud is.-felelt Dave.
-Igen.-bólogatott hevesen Anne.
-Hamarosan lesz pár meghallgatás. Új színészeket keresünk. Ha gondolja jöjjön el.-nyomott a kezembe egy szórólapot Fell.
-Őm. Rendben köszönöm.
-Emily.?-lépett mellénk egy idősebb férfi.
-Igen?-kapta oda a fejét Em.
-A nevem Hanck, én vagyok a kórus vezető. Szeretnénk meghallgatni hogy mit is tud.
-Rendben.
-Kérem fáradjon velem.-vitte el mellölem Emily-t
-Izgulok.-súgta a fülembe Anne.
-Én is.
Emily elé raktak egy mikrofont és a kórus vezető mondott neki valamit Emily pedig válaszolt majd Hanck oda ment a zenekarhoz és nekik is mondott valamit. Emily pedig bólintott a zenekarnak és ők rá is kezdtek. Olyan gyönyörű a hangja.
Ennyi lenne.
És bocsánat, ha a betű méret nem egyezik, de szarakodik az oldal.
A harmadik részt egy hét múlva hozom 💓
Nagyon hiányzol már most D. 😢
