Féléve együtt
1/2
1/2
(Négy nappal később, Október 31,Péntek)
Emily és Andy holnap lesznek fél éve együtt.
Egész héten a holnapi napra készültek. És az én szerencsétlenségemre engem is nyaggattak, hogy segítsek. Emily, hogy segítsek kiválasztani a megfelelő ajándékot. Andy pedig, hogy minden klappoljon holnap, engem kért fel, hogy biztosítsam a helyszínt és ott szinte mindent. Hogy őszinte legyek bejön ez a rendezvény szervezősdi.
De ma mind a ketten teljesen be voltak zsongva. Nem értem, hogy minek ez a felhajtás. Remélem én és Kev nem leszünk ilyenek a félév fordulónkon. Persze csak, ha eljutunk odáig. Ó és Kevinről jut eszembe. Olyan aranyos volt velem. Mindenhova követett a héten és segített a rendezésben. Azt hiszem, hogy tényleg szert engem. Na de vissza a fő produkcióhoz. Nekem ma el kellet mennem a Stephen's-be, azt a helyet választottam, mert ott sokan elférünk, van egy elég nagy színpad és kaja meg pia is. Ja amúgy Andy ajándéka, legalább is az egyik az, az, hogy tart egy pár számos koncertet
Emily-nek, azokból a zeneszámokból amiket Emily-nek,
Emily-ről vagy a szerelemről szólnak. Szerintem ez tök aranyos tőle. De ez mellet Andy elmondása szerint, fog még kapni valamit, de azt végül nem mondta el, hogy mit.
Azt viszont tudom, hogy Andy mit fog kapni Emily-től, mert elmentem vele meg venni az ajándékot. És szerintem Andy nagyon fog neki örülni.
-Héj Liz!-lépet be a házba Andy.
-Yep?-fordultam felé.
-Hogy áll a Bár.?-nevetett fel.-Érted a Bár, nem a Bál.-nevetett a saját viccén.
-Jaj de idióta vagy.-húztam fél mosolyra a szám.
-Na de komolyan. -váltott komoly arc kifejezésre.-Milyen a helyszín?
-Van egy pici-mutattam az kezemmel-probléma.-húztam össze a szemem olyan picire hogy már csak homályosan láttam a bátyám.
-Mi? Még is mi a baj?
-Ma lesz ott egy egyetemista buli. És a tulaj azt mondat, hogy plusz many lenne, ha nekik kéne kitakarítani és fel tenni az új díszeket. De nyugi! Meg oldom!-emeltem fel a kezem és Andy mellkasára tettem, megnyugtatás gyanánt.- Beszéltem Col-al és szerintem Kev is segít majd feldíszíteni. Ugye?-néztem a nappaliban a kanapén elnyúlt barátomra.
-Mi?-kapta fel a fejét.-Ja persze.-tápászkodott fel és mellénk sétált.
-Köszi haver. És Anne meg Brook? Ők nem tudnak segíteni? Úgy még hamarabb készen lennétek. -dobta fel az ötletet Andy.
-Nem-ráztam meg a fejem.-Anne délelőtt Brad-el lesz, Boo pedig az anyukájával és az öccsével ebédel. És te? Te mit csinálsz, hogy nem tudsz jönni?
-Ne is próbálkozz! Emily-vel megyek ebédelni a Floor-ba, utána mozi és aztán jöttök ti egy telefonnal, hogy mehetünk. És megyünk a Stephen's-be.
-Igen is főnök.-ráztam meg a fejem nevetve.-Mennyi az idő? Beszélnem kell még a fuvarozókkal, hogy hányra vigyék a felszereléseteket a bárba.-Néztem a telefonomra.-Fél öt.-jelentettem ki.-Akkor meg próbálkozom.-ütöttem be a cég telefon számát a mobilomba. Szerencsére felvették a telefont és megtudtam beszélni velük, hogy fél kettőre legyenek a házunknál, hogy kettőre oda érjünk a cuccokkal a helyszínre.
Reggel, hét órakor keltem és gyorsan át siettem Col-ért.
Tőlük siettünk vissza hozzánk a díszítésekért, mert azokat sikeresen otthon hagytam, még szerencse, hogy közel lakunk egymáshoz. Col autójával mentünk a bárba. Oda is értünk fél tízre.
-Jó napot.-köszöntem a tulajnak.
-Szép napot hölgyem, uram.-mosolygott ránk az ipse.-Már mindent kikészítettünk a takarításhoz. A színpad mellet vannak. Ha kellene bármi is fent leszek az irodámba.-magyarázott kedvesen.
-Rendben köszönjük.
-Kevin mikor ér ide?-nézett körül Col.
-A kocsiban írt egy SMS-t, hogy kb tíz körül már itt is lesz.
-Rendben. Akkor mivel kezdjünk?-rúgott bele egy sörös dobozba.
-Mondjuk a szemetek össze szedésével.-téptem le egy szemetes zacskót a takarító kocsiról.
-Rendben.-követte a példámat és ő is fogott egy zacsit.
Kevin-nek nem éppen sikerült tízre beérnie. Késet még egy fél órát és így fél 11-kor lépett be a bárba.
-Bocsi kicsim.-nyomot egy csókot a számra.-Dugóba keveredtem. Mit segítsek?
-Semmi baj. Seperj fel. Én utána felmosok.-ültem le egy kicsit.
-Én addig elugrok kávéért.-állt fel a színpadról Col.
-Rendben.-ragadta meg a seprűt Kev.
-Kinek mit hozzak?-vette fel a dzsekiét Col.
-Francia kávé, dupla cukorral és egy fánkot. Még nem is reggeliztem.-támaszkodott meg e söprűn Kevin.
-Én egy sima tejes kávét kérek.-dobtam fel a lábam egy másik székre.
-Rendben. 20 perc és itt is vagyok-indult el.
-Oki. Kevin addig fel is seper. Ugye?-néztem vigyorogva
Kev-re.
-Igyekszem.-vette a célzásom, és neki állt a takarításnak.
A takarítással végeztünk fél egyre. És mivel fél kettőre hívtam a fuvarozó céget ezért Kevin-nel haza siettünk, míg Col neki állt a díszítésnek.
-Rendben fél óra és itt vannak.-szálltam ki az autóból.-Én addig átöltözök, mert szerintem már nem jövök haza.
-Rendben. -zárta be a kocsit.-Kicsim.
-Igen.?-fordultam vissza és Kevin szemébe néztem.
-Szeretlek.-sétált mellém és megpuszilt. Oki. Amióta együtt vagyunk most monda ki ezt először. És én csak bambán bámultam rá és nem tudtam mit mondani. Nem tudom, hogy készen állok e arra, hogy kimondjam.-Ne bambulj! Menj és öltözz át.-simított végig a karomon.
-Oké.-siettem a bejárati ajtóhoz és miután sikerült kinyitni, felsiettem a szobámba.
Rendben az igaz, hogy nem igazán szoktam válogatni, hogy mit is húzzak fel. De most bele telt húsz percbe, hogy kiválasszam végre a megfelelő ruhát.
De időm már nem igazán volt átöltözni, mert megérkeztek a fuvarozók.
-Itt vannak!!-kiabált fel az emeletre Kev.
-Oki. Nyisd ki kérlek.!-akasztottam fel egy vállfára a ruhám és beletettem egy ruha táskába, és már rohantam le.-Jó napot.-mosolyogtam a két férfira.
-Jó napot! Merre vannak a hangszerek?-nézet rám kedvesen a szöszi.
-Erre.-vezettem őket a studio-hoz.
A két pasas kivitt mindent a kocsihoz. Gyorsan meg adtam nekik a címet ahova le kell szállítaniuk és már mentek is.
-Nem úgy volt, hogy átöltözöl.-szálltunk be a kocsiba.
-De, de túl sokáig válogattam. Majd ott átöltözök.-csatoltam be magam.
-Rendben-nevetett fel Kevin és beindította a motort.-Jaj.-kapott a telefonjához.-Anne írt egy SMS-t, hogy bement segíteni Col-nak díszíteni. És, hogy vigyünk neki ruhát.-nyújtotta felém a telefont, hogy megnézzem az említett SMS-t.
-Renden. Akkor még hozzájuk is beugrunk.
-Okés.-indultunk el. És egy utcával feljebb meg is álltunk.
-Tíz perc és itt is vagyok.-pattantam ki Kevin mellől és rohantam be Anne-ék házába.
-Szép napot Mrs. Kernel.!-köszöntem Col-ék anyukájának.
-Szia Liz. Mi szél hozott? Anne nincs itthon. És Col se.
-Igen tudom. Díszítik a bár-t. Én csak ruháért jöttem
Anne-nak.
-Jaj rendeben.
És evvel már siettem is fel az emeletre Anne szobájába.
Végül egy elegáns de még is a buliba megfelelő ruhát ráncigáltam ki a szekrényéből.
És már mentem is le.
-Viszlááát!-rohantam ki az ajtón.
-Ez gyors volt.-szálltam be Kevin mellé.
-Ja.-akasztottam fel Anne ruháját az enyém mellé.
-Szándékos, hogy kék-kék?-mutatott Anne majd az én ruhámra.
-Ja.-nevettem fel.-Menjünk.
Amire oda értünk a bárba már a hangszerek és a díszek is a helyükön voltak. És idő közben Brook is megérkezett.
-Na remek. Mindenki itt van. Tessék Anne a ruhád.-léptem a barátaim mellé.
-Köszi. Jöttök át öltözni?-nézet rám és Brook-ra.
-Persze.-vette fel az egyik asztalról Boo is a ruháját.
-Ti addig írjatok Andy-nek, hogy ötre jöjjenek.-néztem Col-ra, Kevin-re és Brad-re.
-Oké.-vette ki a zsebéből a telefont Kev.-De még csak három óra.
-Igen tudom. De a rendelt sütiket négyre hozzák és fél ötre érkeznek a vendégek.
-Ja rendben.-emelte a telefont a füléhez.
Háromnegyed ötkor már minden és mindenki ott volt. Ahogy elnéztem mindenkinek sikerült lefoglalnia magát. Kevin és Jack dárcoztak, Brad és Anne beszélgettek, Brook pedig Tomi-val (ő is egy banda tag) flörtölt. Én viszont tiszta ideg voltam. Izgultam. Pontban öt órákkor beléptek a bárba Emily-ék.
-Te szent szar.-esett le az álla Emily-nek.-Itt meg mi folyik?
-Meglepi.-állt Emily-vel szembe Andy.-Boldog félév fordulót.
-Jaj Kicsim.-ugrott a nyakába.-Köszönöm.-csókolta meg Andy-t.
-Szeretlek.-suttogta szinte a szájába Andy.-És ez még nem minden.-lépet egy lépéssel hátrébb.-Nyolc óráig buli és utána még lesz valami.-kacsintott Emily-re.
-És mi?
-Az meg lepetés.-nevetett fel Andy és ismét megcsókolták egymást.
-Hol van Em?
-Te jó ég! Mi a baj?-léptem hátrébb az ijedségtől.
-Hol van?!-nézett rám dühösen
-Jézus nem tudom!-ijedtem meg Andy-től.-De mi történt?
-Az mind egy!..Vagy is nem.. De.. Amy. Amy történt.-kapkodta a fejét össze-vissza. Gondolom Emily-t keresve.
-De hát... Jól van segítek megkeresni.-adtam oda a kezembe lévő italt Kevin-nek.-Meg nézem kint. Hívlak ha meg van. De te is hívj.!-mondtam nyugodtan a kissé zaklatott Bátyámnak.
-Rendben. Köszi.-indult el a bár másik termébe.
Ennyi lenne a hétre.
A folytatás jövő Pénteken.
Addig is jó hétvégét.
Emily-nek, azokból a zeneszámokból amiket Emily-nek,
Emily-ről vagy a szerelemről szólnak. Szerintem ez tök aranyos tőle. De ez mellet Andy elmondása szerint, fog még kapni valamit, de azt végül nem mondta el, hogy mit.
Azt viszont tudom, hogy Andy mit fog kapni Emily-től, mert elmentem vele meg venni az ajándékot. És szerintem Andy nagyon fog neki örülni.
-Héj Liz!-lépet be a házba Andy.
-Yep?-fordultam felé.
-Hogy áll a Bár.?-nevetett fel.-Érted a Bár, nem a Bál.-nevetett a saját viccén.
-Jaj de idióta vagy.-húztam fél mosolyra a szám.
-Na de komolyan. -váltott komoly arc kifejezésre.-Milyen a helyszín?
-Van egy pici-mutattam az kezemmel-probléma.-húztam össze a szemem olyan picire hogy már csak homályosan láttam a bátyám.
-Mi? Még is mi a baj?
-Ma lesz ott egy egyetemista buli. És a tulaj azt mondat, hogy plusz many lenne, ha nekik kéne kitakarítani és fel tenni az új díszeket. De nyugi! Meg oldom!-emeltem fel a kezem és Andy mellkasára tettem, megnyugtatás gyanánt.- Beszéltem Col-al és szerintem Kev is segít majd feldíszíteni. Ugye?-néztem a nappaliban a kanapén elnyúlt barátomra.
-Mi?-kapta fel a fejét.-Ja persze.-tápászkodott fel és mellénk sétált.
-Köszi haver. És Anne meg Brook? Ők nem tudnak segíteni? Úgy még hamarabb készen lennétek. -dobta fel az ötletet Andy.
-Nem-ráztam meg a fejem.-Anne délelőtt Brad-el lesz, Boo pedig az anyukájával és az öccsével ebédel. És te? Te mit csinálsz, hogy nem tudsz jönni?
-Ne is próbálkozz! Emily-vel megyek ebédelni a Floor-ba, utána mozi és aztán jöttök ti egy telefonnal, hogy mehetünk. És megyünk a Stephen's-be.
-Igen is főnök.-ráztam meg a fejem nevetve.-Mennyi az idő? Beszélnem kell még a fuvarozókkal, hogy hányra vigyék a felszereléseteket a bárba.-Néztem a telefonomra.-Fél öt.-jelentettem ki.-Akkor meg próbálkozom.-ütöttem be a cég telefon számát a mobilomba. Szerencsére felvették a telefont és megtudtam beszélni velük, hogy fél kettőre legyenek a házunknál, hogy kettőre oda érjünk a cuccokkal a helyszínre.
Reggel, hét órakor keltem és gyorsan át siettem Col-ért.
Tőlük siettünk vissza hozzánk a díszítésekért, mert azokat sikeresen otthon hagytam, még szerencse, hogy közel lakunk egymáshoz. Col autójával mentünk a bárba. Oda is értünk fél tízre.
-Jó napot.-köszöntem a tulajnak.
-Szép napot hölgyem, uram.-mosolygott ránk az ipse.-Már mindent kikészítettünk a takarításhoz. A színpad mellet vannak. Ha kellene bármi is fent leszek az irodámba.-magyarázott kedvesen.
-Rendben köszönjük.
-Kevin mikor ér ide?-nézett körül Col.
-A kocsiban írt egy SMS-t, hogy kb tíz körül már itt is lesz.
-Rendben. Akkor mivel kezdjünk?-rúgott bele egy sörös dobozba.
-Mondjuk a szemetek össze szedésével.-téptem le egy szemetes zacskót a takarító kocsiról.
-Rendben.-követte a példámat és ő is fogott egy zacsit.
Kevin-nek nem éppen sikerült tízre beérnie. Késet még egy fél órát és így fél 11-kor lépett be a bárba.
-Bocsi kicsim.-nyomot egy csókot a számra.-Dugóba keveredtem. Mit segítsek?
-Semmi baj. Seperj fel. Én utána felmosok.-ültem le egy kicsit.
-Én addig elugrok kávéért.-állt fel a színpadról Col.
-Rendben.-ragadta meg a seprűt Kev.
-Kinek mit hozzak?-vette fel a dzsekiét Col.
-Francia kávé, dupla cukorral és egy fánkot. Még nem is reggeliztem.-támaszkodott meg e söprűn Kevin.
-Én egy sima tejes kávét kérek.-dobtam fel a lábam egy másik székre.
-Rendben. 20 perc és itt is vagyok-indult el.
-Oki. Kevin addig fel is seper. Ugye?-néztem vigyorogva
Kev-re.
-Igyekszem.-vette a célzásom, és neki állt a takarításnak.
A takarítással végeztünk fél egyre. És mivel fél kettőre hívtam a fuvarozó céget ezért Kevin-nel haza siettünk, míg Col neki állt a díszítésnek.
-Rendben fél óra és itt vannak.-szálltam ki az autóból.-Én addig átöltözök, mert szerintem már nem jövök haza.
-Rendben. -zárta be a kocsit.-Kicsim.
-Igen.?-fordultam vissza és Kevin szemébe néztem.
-Szeretlek.-sétált mellém és megpuszilt. Oki. Amióta együtt vagyunk most monda ki ezt először. És én csak bambán bámultam rá és nem tudtam mit mondani. Nem tudom, hogy készen állok e arra, hogy kimondjam.-Ne bambulj! Menj és öltözz át.-simított végig a karomon.
-Oké.-siettem a bejárati ajtóhoz és miután sikerült kinyitni, felsiettem a szobámba.
Rendben az igaz, hogy nem igazán szoktam válogatni, hogy mit is húzzak fel. De most bele telt húsz percbe, hogy kiválasszam végre a megfelelő ruhát.
De időm már nem igazán volt átöltözni, mert megérkeztek a fuvarozók.
-Itt vannak!!-kiabált fel az emeletre Kev.
-Oki. Nyisd ki kérlek.!-akasztottam fel egy vállfára a ruhám és beletettem egy ruha táskába, és már rohantam le.-Jó napot.-mosolyogtam a két férfira.
-Jó napot! Merre vannak a hangszerek?-nézet rám kedvesen a szöszi.
-Erre.-vezettem őket a studio-hoz.
A két pasas kivitt mindent a kocsihoz. Gyorsan meg adtam nekik a címet ahova le kell szállítaniuk és már mentek is.
-Nem úgy volt, hogy átöltözöl.-szálltunk be a kocsiba.
-De, de túl sokáig válogattam. Majd ott átöltözök.-csatoltam be magam.
-Rendben-nevetett fel Kevin és beindította a motort.-Jaj.-kapott a telefonjához.-Anne írt egy SMS-t, hogy bement segíteni Col-nak díszíteni. És, hogy vigyünk neki ruhát.-nyújtotta felém a telefont, hogy megnézzem az említett SMS-t.
-Renden. Akkor még hozzájuk is beugrunk.
-Okés.-indultunk el. És egy utcával feljebb meg is álltunk.
-Tíz perc és itt is vagyok.-pattantam ki Kevin mellől és rohantam be Anne-ék házába.
-Szép napot Mrs. Kernel.!-köszöntem Col-ék anyukájának.
-Szia Liz. Mi szél hozott? Anne nincs itthon. És Col se.
-Igen tudom. Díszítik a bár-t. Én csak ruháért jöttem
Anne-nak.
-Jaj rendeben.
És evvel már siettem is fel az emeletre Anne szobájába.
Végül egy elegáns de még is a buliba megfelelő ruhát ráncigáltam ki a szekrényéből.
És már mentem is le.
-Viszlááát!-rohantam ki az ajtón.
-Ez gyors volt.-szálltam be Kevin mellé.
-Ja.-akasztottam fel Anne ruháját az enyém mellé.
-Szándékos, hogy kék-kék?-mutatott Anne majd az én ruhámra.
-Ja.-nevettem fel.-Menjünk.
Amire oda értünk a bárba már a hangszerek és a díszek is a helyükön voltak. És idő közben Brook is megérkezett.
-Na remek. Mindenki itt van. Tessék Anne a ruhád.-léptem a barátaim mellé.
-Köszi. Jöttök át öltözni?-nézet rám és Brook-ra.
-Persze.-vette fel az egyik asztalról Boo is a ruháját.
-Ti addig írjatok Andy-nek, hogy ötre jöjjenek.-néztem Col-ra, Kevin-re és Brad-re.
-Oké.-vette ki a zsebéből a telefont Kev.-De még csak három óra.
-Igen tudom. De a rendelt sütiket négyre hozzák és fél ötre érkeznek a vendégek.
-Ja rendben.-emelte a telefont a füléhez.
Háromnegyed ötkor már minden és mindenki ott volt. Ahogy elnéztem mindenkinek sikerült lefoglalnia magát. Kevin és Jack dárcoztak, Brad és Anne beszélgettek, Brook pedig Tomi-val (ő is egy banda tag) flörtölt. Én viszont tiszta ideg voltam. Izgultam. Pontban öt órákkor beléptek a bárba Emily-ék.
-Te szent szar.-esett le az álla Emily-nek.-Itt meg mi folyik?
-Meglepi.-állt Emily-vel szembe Andy.-Boldog félév fordulót.
-Jaj Kicsim.-ugrott a nyakába.-Köszönöm.-csókolta meg Andy-t.
-Szeretlek.-suttogta szinte a szájába Andy.-És ez még nem minden.-lépet egy lépéssel hátrébb.-Nyolc óráig buli és utána még lesz valami.-kacsintott Emily-re.
-És mi?
-Az meg lepetés.-nevetett fel Andy és ismét megcsókolták egymást.
- Fél nyolcig minden rendben volt amikor is, Andy zihálva meg állt mellettem.
-Hol van Em?
-Te jó ég! Mi a baj?-léptem hátrébb az ijedségtől.
-Hol van?!-nézett rám dühösen
-Jézus nem tudom!-ijedtem meg Andy-től.-De mi történt?
-Az mind egy!..Vagy is nem.. De.. Amy. Amy történt.-kapkodta a fejét össze-vissza. Gondolom Emily-t keresve.
-De hát... Jól van segítek megkeresni.-adtam oda a kezembe lévő italt Kevin-nek.-Meg nézem kint. Hívlak ha meg van. De te is hívj.!-mondtam nyugodtan a kissé zaklatott Bátyámnak.
-Rendben. Köszi.-indult el a bár másik termébe.
Ennyi lenne a hétre.
A folytatás jövő Pénteken.
Addig is jó hétvégét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése