19. rész

Az első!(!)

Rendben úgy érzem, hogy erre a részre rádobok egy 16-os karikát(!!!)!

(három hónappal később, Február 18, Szerda)

Na lássuk csak. Az elmúlt három hónapban elég sok minden történt. Először is Emily és Andy elmentek dokihoz és kiderült, hogy Em 9 hetes az az kb a 3. hónap elején járhatott. Na azóta már hat hónapos a picikkel.

Igen a picikkel. A 12 hetes ultrahangon kiderült, hogy két csöppség jön. Mindenki nagyon boldog.

A kis magzatok nemét is tudjuk már és így már a nevek is meg vannak.

Rosalie Zoe Colins és Ryan Simon Colins. 

Szóval már csak három hónap és végre már én is a kezembe foghatom a kis Rose-t és Ry-t.

Emily szülei először nem fogadták túl jó ezt az egész baba témát,de muszáj volt beletörődniük és utána már nagyon örültek nekik és nagyon várják ők is az ikrek érkezését.

Emily hozzánk költözött.

O és Andy-ről jut eszembe. Múlt hónap ötödikén töltötte a 23-at. Kapott egy manager-i állás egy zenei stúdiónál. Aminek nagyon örült mert így az élete része marad a zene.

A banda! A banda pontosan egy hónapja nem próbált. De nem terveznek feloszlani, csak most egy kis szünetet tartanak. Ami megérthető, mert Kevin tanul a vizsgáira, Andy-nek ott a meló és lassan a babák is.

Anne és Brad elég sokat randizgatnak. Jaj és még mielőtt elfelejteném. A mi kis bandánkból, azaz Em, Brook, Anne  és én, már csak én vagyok szűz. Igen Anne is beadta a derekát Brad-nek, nem mint ha Brad annyira erőltette volna, mert nem. Nagyon mondogatta, hogy ő még várni fog vele. De volt az a bizonyos szilveszter éjjel. Kettesben ünnepelték és Anne elmondása szerint nagyon romi volt. Hát igen, nekem és Kevin-nek is volt már pár pillanatunk, de vagy ő vagy én nem akartuk... vagy éppen Andy zavart meg minket. De mindegy is.

Brook.... na most figyeljetek! Meghódította mi drága meleg Col-unk szívét. Igen... Annak a Col-nak aki tízen akárhány éves kora óta azt vallotta, hogy meleg. És persze ez a drámai fordulat is mikor történt? Szilveszterezik. Brook, Col, Kevin és én együtt szilvesztereztünk egy házibuliban. Ők ketten meg leléptek éjfél előtt pár perccel bAszélgetni. Innen meg már a story nagyon egyszerű. Lefeküdtek és azóta se tudnak nagyon kikelni az ágyból. De komolyan. Col-t már két hete nem is láttam és utoljára három napja beszéltünk. Boo-val tegnap össze futottam amikor átment Col-hoz. Anne-ék apukája ennek nagyon örül és Anne is bevallotta, hogy azért örül, hogy még se meleg. Én viszont kicsit szomorú vagyok, elvesztettem a meleg barátom.

Kevin ugye tanul. Nagyon sokat. Az elmúlt egy hétben nem is láttam sűrűn, vagy is hát. De, de szegénykém akkor is a tanuláson kattogott. Pedig még három hónap vissza van a vizsgájiig. De ma nála alszok és megígérte, hogy csak velem fog foglalkozni.

-Drága húgom-szakította meg a gondolat menetem Andy.

-Igen?

-Megint össze vesztünk.-amióta a baba szobákról van szó, azóta mindig össze kapnak valamin.-Segíts!-ráncigált át a szobájukba.

-Nem lesz Rose szobája fekete bútoros.-monda nekem Emily a pocakját simogatva. Ami elég szépen növekszik. 

-Jaj.-tettem a kezem a fejemre.-Tudjátok mit?-villant meg a fejemben egy ötlet.-Csak egy ötlet.! Megcsinálom nektek én a szobákat. Vagy is megtervezem. Ti pedig rábólintotok ha tetszik.

-Legyen.-vágták rá egyszer.

-Te pedig elégítsd ki valahogy.-mutattam Emily-re -Mert már engem idegesít, hogy milyen feszült.-Hagytam el a szobát.

Fél hatra érkezett értem Kevin.

-Köszi, hogy megmentesz.-csókoltam meg.

-Hogy mi?-hunyorgott le rám.

-Ne akard tudni. De menjünk mielőtt még bevonnak téged is a ,,nem vagy dagadt, de az vagyok" vitába.-ragadtam meg a kezét és kiráncigáltam a házból.
-Most meg mi ütött beléd?-nevetett fel.
-Semmi.-vontam meg a vállam.
-Jól van. Mehetünk?-mutatott az autó felé?
-Aham.

Az elmúlt hónapokban már jó párszor aludtam Kevin-nél, de valahogy nem sokat aludtunk együtt. Már mint. Én aludtam ő tanult. Kev mindig azt mondta, hogy élvezet nézni ahogy alszok, én pedig erre, hogy neki se ártana néha velem aludnia.
-Voltál ma dokinál?-léptem be Kevin lakásába.
-Igen.-tette a kocsikulcsot az előszoba szekrényre.
-És mit mondott?
-Semmit.-vette le a kabátját.
-Ezt kétlem.-követtem a példáját és felakasztottam a fogasra a dzsekim.
-Azt mondta, hogy már nincs semmi bajom, de azért vigyázzak magamra. És hogy ne folytassak komolyabb fizikai munkát.
O jaj el is felejtettem! Kevin múlthónapban sikeresen elkapott egy elég durva tüdőgyulladást és egy hétig kórházba feküdt miatta. Ez a sok mellkasi fájdalom. Ej!
-Értem. Rendben.
-Mi a terv mára?-sétált a konyhába és kivett egy üveg sört a hűtőből.
-Hát nem tudom.-kötöttem fel a hajam.
-Mit szólsz a sörhöz-emelte meg az üveget-chips-hez és valami ultra gáz horrorhoz?
-Legyen. De akkor kérek egy pólót. Ezekhez bugyi és egy hosszú Kevin illatú felső dukál.
-Már is. Tisztát kérsz?-emelte meg a bal szemöldökét.
-Ha lehetséges.-nevettem fel.
Kaptam egy szürke alvós pólót, tettünk az ágy mellé négy csomag hagymás-tejfőlős chips-et és négy üveg sört, beraktuk a Mamát és bevágódtunk az ágyba.

-Úgy szeretlek.-nézet le rám csillogó szemekkel.-De tényleg.-karolt át és a vállamat simogatta. 
-Mi van beütött a pia?-nevettem fel.-Én is szeretlek.-néztem a szemébe.-Kevin?
-Mond.-markolt bele e a chips-be.
-Van valami komolyabb oka, hogy nem akarsz velem.. Szóval velem lenni Úgy.?
-Jaj kicsim.-stoppolta le a filmet.-Miért akarod te ezt ennyire?
-Te miért nem akarod? Hisz te ettől függtél mielőtt még össze jöttünk volna.
-Ne akard elsietni. 
-Nem akarom elsietni. De Anne és Brad is lefeküdtek két hónap után.
-Jó. Azok ők.  De tudod mit.?-tette át az egyik lábát a combjaimon és velem szembe térdelt. Mélyen a szemembe nézet.-Mi lenne, ha ezt most végig néznénk és utána lesz ami lesz?
-Tudod ha így fölém térdelsz , nem igazán tudlak komolyan venni.-húztam le a fejét és megcsókoltam.-Indítsd.-biccentettem a Tv-re.
Kevin leszállt rólam és folytatta a filmet.
Én egy hirtelen ötletből áttettem a lábam a másik oldalára, szembefordultam vele és hevesen megcsókoltam. Kevin a fenekembe markolt és viszonozta a csókom.

-Csak nem bírsz magaddal igaz?-lihegte a nyakamba.-Hihetetlen vagy.-lökött le magáról, de aközben megcsókolt.-Aj istenem.-szakadt el tőlem egy pillanatra.-Most sikerült elérned, hogy ne álljak meg.-fordult fölém és folytatta a csókot. 

Amint elváltunk egymástól mélyen a szemembe nézet.
-Biztos hogy ezt akarok?-én csak bólintottam.
Kev a nyakamat kezdte el csókolni majd belekapaszkodott a pólómba és szó szerint letépte rólam.
-Óh.-lepődtem meg.
Kevin nem hagyta abba az apró csókok hintését a nyakamra. A teste a testemhez simult és lecsúsztunk teljesen vízszintbe.

Éreztem, hogy Kevin igazán akar engem mert a gatyája egyre csak dudorodott. Lerántottam róla a felsőjét és végig simítottam a hasán. Éreztem a kockáit. Majd elkezdtem letolni róla a nadrágot, amiben ő is a segítségemre volt.
Ott feküdtem egy melltartóban és egy bugyiban alatta és rajta is csak egy alsógatya volt.
A lábaimat a csípője köré fontam.
Barátom ismét a szemembe nézett.
-Ígérem... Óvatos leszek.-markolta meg a bugyim és szépen lassan lehúzta rólam, a ruháink mellé ledobta a földre. Majd a melltartómat is kikapcsolta és az ágyvégébe dobta. Én is lehámoztam róla az alsóját és vártam, hogy folytassa.
-Olyan gyönyörű vagy.-hintett puszikat a hasamra.-Készen állsz?-nézet fel rám.
-Aha.-nyögtem fel. Bevallom nagyon féltem.
Kevin óvatosan belém helyezte a férfiasságát én pedig halkan felsikítottam és belemarkoltam a lepedőbe.

-Bocsi.-nyögött fel.
-Semmi.- Néztem a szemébe.
-Szólj ha hagyjam abba.
-Ne! Folytasd.
-Rendben.-hatolt belém újra és újra, közbe a nyakamat csókolta. 
Én átkaroltam a nyakát és megcsókoltam.
Majd mikor már kezdet elviselhető lenni a fájdalom, Kevin mozgásával összehangolva elkezdtem mozgatni a csípőm. Amitől ő széles mosolyra húzta a száját.
Szerelmem egyel hevesebb és gyorsabb lett, de még mindig gyengéd.
Belemarkoltam a hátába és a körmeimet a bőrébe mélyesztettem.
-Ssz!-szisszent fel. De nem is foglalkoztam vele.
Egy kis idő múlva Kevin izmai megfeszültek, belemarkolt a combomba és lassult a mozgása.
Fejét a homlokomnak döntötte és mély levegőt beszívva lehunyta a szemét.
Megcsókoltam és ő fordított a helyzetünkön. Én kerültem felülre.
-Szállj le!- lökött le magáról.
-Hogy mi?-lepődtem meg amikor hirtelen mellé kerültem.-Csináltam valami rosszat?
-Ajjaj semmi rosszat nem tettél. Csodás voltál.-hajolt ismét fölém.-De nem akarunk, gondolom, úgy járni mit a tesód. A védekezés fontos.-csókolt meg és kiment a szobából. 
ÓÓÓÓ! Már értem.

Egy húsz perc múlva kidugta a fejét a fürdőből.
-Jössz zuhanyozni?-mosolygott perverzen és megnyalta a szája sarkát.
-Legyen.-tekertem magam köré a takarót és beszaladtam hozzá a fürdőbe.
Magához húzott és csókolózva léptünk be a zuhanyfülkébe. 
Kev elszakadt tőlem, megengedte a zuhanyt és a kellemes víz ránk folyt. Átkaroltam és folytattam a csókot.

-Meg se kérdeztem, hogy neked milyen volt?-kérdezte Kev amikor már a szobában feküdtünk az ágyba, és a vállamat cirógatta.
-Nincs összehasonlítási alapom. De nagyon élveztem.-fordultam szembe vele és megpusziltam a száját.
-Örülök, hogy ennyit vártam rád.-puszilta meg kedvesen az orrom és magához ölelt.-Aludjuk. Kezdek álmos lenni.
-Én is.-tettem a fejem a mellkasára és lehunytam a szemem, hallgattam a szívverését. Olyan megnyugtató volt.

Reggel arra ébredtem, hogy Kevin nincs mellettem az ágyban. Felöltöztem gyorsan és kimentem a konyhába.
-Reggelt.-ültem le vele szembe az asztalhoz.
-Jó reggelt.-szürcsölt bele a kávéjába és felnézett az újságjából.
-Mint az öregek. Kávézol és újságot olvasol.
-Ez egy sport magazin.-kérte ki magának.
-Bocsi.
-Kávét?
-Igen köszi.-vettem ki a kezéből a bögrét.
-Nem pont így gondoltam, de jól van.
-Blee-dugtam  ki a nyelvem.-Mi ez?-grimaszoltam a bögrére.
-Kávénak hívják.-nevetett fel.
-Mi van benne? Karamell?
-Kávé, Karamell, fahéj, tej, cukor és tejszínhab.-helyeselt.
-Gusztustalan.
-Én így szeretem. Csináljak neked kávét.?
-Aha. De csak tejet és cukrot kérek a kávéhoz.
-Igen is.

Délután öt óra körül értünk haza.
-Sziasztok.-köszöntem a bátyámnak és Emily-nek.
-Te jó isten.!-mondta kissé mogorván Em.
-Mi az?-ráncolta a homlokát Andy.
-Elizabeth és Kevin lefeküdtek.-nézet szigorúan rám a fotelból.
-És?  Már egy ideje tudom, hogy Liz nem szűz.-nézet értetlenül.
-Azt hiszem én most elmegyek a mosdóba.-mutatott az emeletre Kevin.
-Igen? És még is mióta?-tettek úgy mint ha én ott se lennék.
-Hát... Gondolom már egy ideje nem az. Az elmúlt két hónapban már vagy háromszor nyitottam rájuk úgy, hogy már közel jártak hozzá. Gondolom azóta már...
-Andy, a te drága kishúgod most vesztette el.
-MI? Ez igaz?-nézett fel rám, amitől teljesen elpirultam. Jé még is tudják, hogy itt vagyok.
-Miből gondolod ezt?-néztem kedves barátnőmre.
-Virulsz. És amikor beléptél a házba nem vetted fel a szemkontaktust a bátyáddal, azaz félsz tőle, meg attól, hogy megtudja.
-Azt hittem én járok pszichológiára.-sétált le a lépcsőn Kev.
-Viszont én ismerem négyéves kora óta Liz-t.
-Ha teherbe esel, költözöl el. Nem vállalok még egy terhes nőt. -nézte tovább a mecset a Tv-ben.
Azt hittem rosszabbul fogja fogadni majd.
-Bunkó!-dobta meg egy kispárnával Emily drága barátját.
-Tudod, hogy szeretlek.-hajolt át hozzá és megcsókolta.
Imádom őket, hogy egyszerűen annyira össze illenek, hogy szinte majd,hogy nem mindig egy szeretlek-kel és egy csókkal megoldják a dolgokat.
-Kajás vagyok. Gyere együnk valamit.-léptem a konyhába és magam után húztam Kevin-t.

Beraktam a mikróba egy melegszendvicset és felültem a konyhapultra.
-Olyan gyönyörű vagy.-lépet a lábaim közé Kevin.
-Fojtasd. Imádom amikor dicsérnek.-tettem a kezem a derekára.
-Jaj te.-fogott meg a combomnál és megcsókolt.

És ennyi lenne mára. 
Remélem tetszett.
És bocsánat, ha kicsit durva lett meg rövid. :/
A következő részt igyekszem 10.-éig felrakni.
Mert akkor megyek nyaralni, de ha addig nem sikerül akkor csak 20.a után lesz rész.